Az MSI A75MA-G55
Olvasóink az elmúlt néhány hónapban már megismerhették az AMD Llano kódnevű APU-ját fogadni képes, FM1 foglalattal felvértezett, normál ATX-es ASUS F1A75-V PRO és Sapphire Pure Platinum A75alaplapokat. Ahogy részletes korábbi tesztünkben elmondtuk, a Llano elsősorban olyan asztali gépekbe lehet ideális választás, ahová elegendő az APU-ba integrált Radeon GPU számítási teljesítménye, azaz nem szükséges külön diszkrét grafikus kártya. Ebből adódóan egész kis méretű és fogyasztású gépeket lehet építeni a Lynx platformra. Természetesen az előbbihez egy normál ATX szabványú alaplap nem éppen ideális, így aki egy kompaktabb masinát szeretne összeállítani, annak mindenképpen valamilyen microATX-es, vagy netán mini ITX-es alaplap után kell néznie. Jelen bemutatónk az előbbi formátumra épülő megoldást készül bemutatni.
Az A75MA-G55 dobozában a szokásos hátlapi takarólemez, használati útmutató és DVD mellett egy pár SATA adatkábel található, melyhez még egy MOLEX->SATA táp átalakító társul. Ezen felül egy hátlapi kártyahelyre szerelhető két portos USB 3.0 kivezetést, valamint két kis kiegészítőt is találtunk, melyek az előlapi kapcsolók és LED-ek csatlakoztatását hivatottak megkönnyíteni.
A dobozban tovább matatva megpillanthatjuk az első látásra meglehetősen letisztultnak, jól elrendezettnek tűnő A75MA-G55-öt. Ahogy a legtöbb FM1-es alaplapnál, úgy cikkünk főszereplőjénél is négy DIMM slotba pakolhatjuk a maximum DDR3-1866 szabványú modulokat. Mivel maga a Lynx platform már egyetlen vezérlőhíddal is beéri, így északi hídnak természetesen nyoma sincs. Az A75 nevű FCH (Fusion Controller Hub) chip most is az alaplap jobb alsó sarkába került, hűtéséről egy kisebb alumíniumborda gondoskodik.
Az alatta lapuló A75-ös FCH natív SATA 6 Gbps szabványt támogató portjai kivétel nélkül itt végződnek, azaz egyik sem került ki a hátlapra eSATA formájában. A hat portból négyet 90 fokban kifordított a gyártó. Utóbbiak alatt kissé talán már rendhagyó módon egy LPT (párhuzamos) portot találunk. A csatlakozó kialakítása meglehetősen érdekes, ugyanis az előző évtized (és évszázad) végi LPT kivezetést a lábak számainak egyezése ellenére sem lehet ráilleszteni a tűsorra, mivel ezek elrendezése sűrűbb, mint amit a hőskorban láthattunk. A SATA-k felett még egy PWM-kompatiblis ventilátorcsatlakozót találhatunk. Az FCH alatt két USB 2.0 és egy USB 3.0 csatlakozó került elhelyezésre, melyek vezérléséről egyaránt az A75-ös lapka gondoskodik.
A microATX formátum okán összesen négy, valamely PCI szabványra épülő kártyahely került fel a NYÁK-ra. Ebből a kék színűek x16-os PCI Express kialakításúak, de ezekből csak a felső kapott 16 sávot, az alsó már csak 4-ből gazdálkodhat. Ezek között még egy x1-es PCIe, majd legalul egy sima PCI slot látható.
A tápellátásért felelős alkatrészekről eltávolítottuk a Military Class II felirattal ellátott, viszonylag méretes és súlyos bordát. Ahogy az már első ránézésre is látható volt, az MSI A75MA-G55 a többi FM1-es alaplaphoz hasonlóan négy fázissal rendelkezik. A Military Class itt az SFC elnevezésű, prémium minőségű tekercsekben és a Solid CAP nevű alumíniummagos kondenzátorokban merül ki, azaz most a DrMOS, valamint a nagy vezetőképességű polimer Hi-c CAP kondenzátorok kimaradtak. Ezeket az MSI csak a magasabb kategóriában található, drágább alaplapjaira szereli fel. A tápellátás megelégszik egyetlen négytűs tápcsatlakozóval, hisz a legnagyobb TDP-vel rendelkező APU is csak 100 wattos.
A hátlaphoz érkezve egy PS2-es billentyűzet/egér kombó porttal találhatjuk szembe magunkat, mely alatt két USB 2.0 aljzat kapott helyet. Ettől jobbra egy HDMI, majd ezután egy D-Sub és egy DVI-D következik. A sort a Realtek RTL8111E Gigabit Ethernet vezérlő kivezetése folytatja egy pár USB 2.0 társaságában. Ezeket követi az A75-ös FCH másik két natív USB 3.0 portja, melyekre a szintén Realtek ALC887-es HD audió vezérlő analóg kivezetései teszik fel a pontot.
Próba
Bekapcsolás után azonnal az UEFI felé vettük az irányt, mely AMI Aptio típusú. Ez egy egyszerűbb, puritánabb felületet jelent, mely meglehetősen hasonló a korábbi BIOS-ok esetében látottal. Jelen állás szerint az MSI nem tervez Click BIOS II frissítést ehhez a modellhez, így be kell érni ezzel a felülettel.
Ahogy a fenti képeken látható, beállítási lehetőségekből ennél a modellnél sem szenvedhetünk hiányt. Szabályozni CPU, valamint a SYS FAN1 és FAN2 ventilátorokat tudjuk.
Ahogy az első oldalon említettük is, eddig két FM1-es alaplap járt nálunk, melyek fogyasztás szempontjából nagyon hasonló produkciót nyújtottak. MicroATX-es alaplapról lévén szó, mi előzetesen arra számítottunk, hogy az MSI jövevénye ilyen szempontból biztosan jobb lesz, mint a korábbi ASUS és Sapphire modellek. Ennek kiderítéséhez most is egy konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Check 3000 készüléket vettük elő, valamint, ahogy minden esetben, úgy most is a teljes konfiguráció értékeit vizsgáltuk.
Részben be is igazolódott tippünk, mivel üresjáratban és kis terhelésnél kevesebbet fogyasztott az MSI modellje, mint a korábbi ASUS, amelyhez anno nagyon hasonló értékeket mutatott a Sapphire. A 30 wattos üresjárati érték elég meggyőző, ráadásul itt még nem is paneltápot használtunk. Terhelés esetén már 4 wattal többet kért magának a A75MA-G55, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy egy lehelettel magasabb feszültséget adott az APU-nak, mint az ASUS.
Végül egy gyors próba erejéig azt is megnéztük, hogy tuningban mire képes az alaplap. Korábban ugyanezzel a processzorral az ASUS F1A75-V PRO-ban 3500 MHz-es magórajelekig jutottunk, 840 MHz-es GPU és 2240 MHz-es RAM-ok mellett. A Sapphire lapja ebben a felállásban 3432 MHz-es CPU magórajel mellett 792 MHz-es GPU és 2112 MHZ-es DDR3 órajeleket produkált.
Az A75MA-G55 esetében már kicsit bonyolultabb volt a helyzet, mivel ebben az esetben nem sikerült a 112 MHz-es referencia órajel átlépése. Ez azt eredményezte, hogy még az APU feszültségének emelésére sem volt szükség a stabil eredmény eléréséhez, ami ebből kifolyólag alacsonyabb lett, mint korábban. A 112 MHz-es órajelnek és a fixált szorzóknak köszönhetően 3257 MHz-ig jutottunk, amely egyben 672 MHz-es GPU és 2096 MHZ-es DDR3 órajeleket eredményezett. Néhány gyors mérés erejéig megnéztük, hogy ez pontosan mekkora gyorsulást eredményezett.
Végszó
Az látottak alapján, mindent egybevetve elégedettek voltunk az MSI alaplapjával. Egyedül a tuningnál futottunk kisebb nehézségekbe, minek okán nem sikerült csúcsra járatni az A8-3850-es APU-t.
Ebből következik, hogy aki túlhajtásban gondolkozik, annak nem javasoljuk az alaplapot. Ellenben annak a vásárlónak, aki nem tuningol és microATX-es Llano APU-s rendszerben gondolkozik, jelenlegi 25 000 forintos árával szerintünk megfontolandó választás lehet az MSI A75MA-G55, ami tetszett nekünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése